Play

❤ Ez az utolsó kisfilmes kalandozásom a Néprajzi Múzeumban. Köszönöm szépen a zseniális Berényi Mariannának, az intézmény kommunikációs vezetőjének ezt a csodás utazást. A zárórészben a csurungákat is "tanulmányozhattam". És kicsit közelebbről is megismerhettem Róheim Géza munkásságát. A közép-ausztrál arandák számára a csurunga az egyetlen olyan rituális, szent tárgy, amelyet nemzedékeken keresztül megőriztek. Minden egyéb rituális tárgyat megsemmisítettek a tulajdonos halála után. A csurungát a közösség idős férfi tagjai készítik, tárolják, majd kizárólag a felavatandó ifjaknak mutatják meg. A Néprajzi Múzeum csurungáit a pszichoanalitikus-etnográfus Róheim Géza ajándékozta a gyűjtemény számára az 1930-as években. Róheim a lipcsei és a berlini egyetemen tanult, a földrajz mellett etnológiát is. Ott ismerkedett meg a pszichoanalízissel. Ő volt az egyetlen pszichoanalitikusan képzett néprajzos. Marie Bonaparte görög királyi hercegné (Freud barátja) támogatásával 1928 és 1931 között Francia-Szomáliában, Közép-Ausztráliában és Melanéziában járt gyűjtőúton. Az őslakók közt végzett néprajzi kutatómunkájával alapozta meg nemzetközi tekintélyét. 1932-ben jelent meg A csurunga népe című könyve. Az ausztráliai őslakók totemisztikus színjátéka kapcsán írta: „Az arandáknál és a többi közép-ausztráliai törzsnél tehát minden ember egy totemhez, vagy ahogy ők mondják, knanindzsához (eredet) tartozik. A fiatal legény, ha átesett az avatási szertartáson, kezdi tanulni az ő knanindzsájához tartozó ősök viselt dolgait, azaz a mi fogalmainkra lefordítva: nemzeti történelmet és teológiát. Mert ezek az ősök is emberek voltak, de valahogy mégis másfajta emberek, mint kései utódaik... Ezeknek az ősöknek a földi vándorlását háromféle módon tanulja az ifjúság. Az öregek eléneklik és elmondják a dalok tartalmát, azaz a mondát. Megmutatják a fából vagy kőből faragott csurungát, az ősök szimbólumát. A csurunga felületére vésett körök vagy félkörök mind jelentenek, jelképeznek valamit, egy eseményt az ősök életéből. Végül leglényegesebb a szemléltető oktatás, ezeknek az eseményeknek az eljátszása, a dráma."
Kedves Néprajzi Múzeum, köszönöm!!! ... ...

Play

❤ Visszakalandozom a Néprajzi Múzeumba, ahol rabul ejtett az állandó kiállítás. Nyolc kisfilmben mesélek erről. Ez a hetedik kalandozásom, amely az Őstörténetek részhez vezetett. Itt figyeltem fel egy újabb zseniális kutatóra, tudósra. Baráthosi Balogh Benedekre. Kíváncsi lettem rá. Szinte napra pontosan 80 esztendővel ezelőtt halt meg, és 155 éve született. Példaképe Kőrösi Csoma Sándor volt. Egy időben a Wesselényi családnál vállalt házitanító állást. És a néprajzi gyűjtés első világháborúig terjedő klasszikus korszakának egyik utolsó alakja. Amatőr gyűjtő volt, fotózott is, rajzolt is. Egyébként költőnek készült, de szerinte nem volt elég tehetsége hozzá. Jobban vonzotta a tudomány. Az egyik legeredményesebb útjára 1914 áprilisában indult, Japánba. A helyi sajtó kíváncsian követte őt Hokkaidó és Szahalin szigetére, ahol az ajnuk között gyűjtött. Egyedülálló tárgygyűjteménye, fotó- és rajzdokumentációja az egyik legjelentősebb európai ajnu kollekció. Ebből a Néprajzi Múzeum több mint 300 darabot őriz, s ez az anyag az 1990-es években Japánba, az ajnu közönség elé is eljutott...
Néprajzi Múzeum ... ...